2011. április 19., kedd

Telefontartó

Idő híján egy linket kaptok. Egy telefontartót barkácsoltam egy kislánynak. Leírás az 5letesen.


2011. április 11., hétfő

Hajcihő

Újabb cikkem az 5letesen. Egy kis hajcihő. Avagy mi van a samponban és mit használj helyette, ha nem akarsz vakarózni?

2011. április 5., kedd

Kutyatányér srácoknak


Az 5letesre hoztam össze a következő megoldást


Mea culpa, mea maxima culpa! Lassan megszokjátok, hogy így kezdem. Idő, idő, idő. Tudom, hogy relatív, de nekem mindig relatíve kevés a 24 óra. És annyi, de annyi hobbim van. És töredékére sem jut időm. De nem is magyarázkodok tovább, jöjjön egy kis leírás. Ha már csináltunk kutyakosarat, készítsünk tányérkát és belevaló finomságokat is. 
A szabás pofon egyszerű. 

Méreteit tekintve te döntesz, én 2 félét csináltam.  Ahogy a képen is látszik, 19x 12 cm, és egy 16x10 cm.

 A 19-es egy picikét nagy játéknak.
Kiszabjuk bélésből - én molinót használtam - vatelinből és tetszőleges mintás anyagból. 

 Összefogjuk a színes anyagot a vatelinnel, és szélesedő ráhagyással összevarrjuk az oldalakat. 


 Ha akarunk, az oldalak összevarrása előtt készíthetünk rá mintát. Mivel apró a minta, nem tettem alá ragasztófátylat, így plasztikusabb marad.

 A bélés oldalait is hasonlóan összevarrjuk, majd színt színére fordítva összetűzzük a darabokat, és pici nyílást hagyva a kifordításhoz, összevarrjuk a tányér tetejét. 

Kifordítjuk, és kézzel összeöltjük. 
A másik tányérka ugyanígy készül, csak más mintát tettem rá. Elvégre valahogyan meg kell különböztetni a vizes és az ennivalós tányért :-). 

Most jöjjön a kutyaellátmány. Tetszőleges méretű csontokat készítünk. A molinot nyitott széllel dolgoztam el, így rusztikusabb. Összevarrjuk a részeket, pici nyílást hagyva, célszerűen a hosszú oldalon. 

 Kitömjük, kézzel bevarrjuk.


 A kitöméshez egy evőpálcikát szoktam segítségül hívni. Ugyanezzel a módszerrel készítünk egy kis hurkát, kolbászt is. Csak a fantáziánk szab határt, mit egyenek a kis barátok. Hőre keményedő gyurmából, só- liszt gyurmából, kutyabogyót is készíthetünk. 



A tányért egyébként a működő ebeink utazós tányérkája alapján készítettem. Ez egy nagyon hasznos eszköz a nyári nagy melegben, amikor feltehetőleg cipelünk magunkkal vizet. Ha valóban vizet akarunk tenni bele, a következő a módszer. A külső anyag legyen valami strapabíró anyag, nem feltétlenül kell orkán vagy vízhatlan, a gyári mindenesetre abból van. A külső réteget a játék tányérhoz hasonlóan kell kiszabni. Ellenben a bélésen nem lehet varrás, ha nem akarjuk, hogy kicsorogjon a víz. Ezért egy akkora kört kell kiszabnunk, aminek a szélét összehúzva, kellő mélységgel beleillik a tányérkába. Szükségünk lesz egy körre valamilyen nejlonból, lehetőleg ne a lebomló bevásárló zacskóból készítsük, mert tudjuk, hogy ezek már a hazaérés előtt elkezdenek lebomlani, jól megpakolva cuccokkal:-). Illetve kell egy bélés is, ez az eredeti tányéron bélésselyemből készült. Nincs ezzel gond, gyorsan szárad. 
Fonákot fonákra illesztve rátűzzük a külső réteg szélére a nejlon és a bélés részt. A legegyszerűbb, ha apró berakásokkal tüntetjük el a többletbőséget. Majd ferdepánttal, vagy ripsz szalaggal összedolgozzuk. 

 Ha akasztót is teszel rá, és egy kis karabinert, ráakaszthatod a pórázra, így biztosan nem veszíted el, pillanatok alatt megszárad, és nem kell vizesen belepajszerolni a táskádba.  A miénk már kicsit viseltes, de azért megmutatom. 

Én minden póráz fogó részére teszek egy nagyobb méretű kulcskarikát, amire hasznos dolgokat lehet akasztani, és tuti, hogy velünk van mondjuk a kényes helyzetekre való zacsi, itató stb., amikor szükség van rá.