2017. július 31., hétfő

Sybill

Ez a füli kb. egy hete készen van, de a hátlapozással meg akartam várni, amíg a kis bilétáim is megérkeznek. Aztán meg lelkierőt gyűjtöttem J.

Sokszor halljuk, hogy lépj ki a komfortzónádból. Utálom ezt a kifejezést, mert mára olyan elcsépeltté vált. Meg különben se szeretem az önjelölt világmegváltók mantráit, mert úgy érzem, olyasmibe tolnak bele, amire esetleg nem állok készen. Ugyanakkor néha már van bennem késztetés, de az utolsó rúgás még hiányzik. Nem minden esetben, de jól jöhet, ha a belső kényszert külsővel megtámogatom. Igenis minden erőmmel alkotni akartam. De valahogy eltelt a nap anélkül, hogy ezt megtettem volna.

Sibyll fülbevaló

Edit tanfolyamára még akkor jelentkeztem, amikor Sheldi velem volt. Aztán elment, és én egyre jobban le akartam mondani. Keresnem se kellett az okokat, Lilla szülinapja stb. Aztán úgy alakult, hogy előrehoztuk a szülinapot, így szabad volt az a nap. Erőt vettem magamon és elmentem. Itthon lehet nyafogni, szenvedni, de egy tanfolyamon minek? Azért megyek, hogy fejlődjek, tanuljak.
Ez a fülbevaló már az előző alkalommal elvarázsolt. Ebben a színben, vagyis nem ebben, hanem abban, amiben az eredeti készült. Ritkán csinálok ilyet, de pontosan azt szerettem volna megvalósítani, amilyen a mintadarab.
Ahogy nálam mindig, a sima ügyre esély sincs. Sem az eredeti színű sujtás zsinór, sem az az élénk piros tablecut gyöngy nem volt a bótba’, ami Editében, sőt szerintem a csiszoltak is egész mások.

Sujtás fülbevaló

Itt kellett volna azt mondanom, hogy oké, akkor teljesen más irányba indulok, de nem tettem. Amit utólag már nem bánok.
Más kékekből raktam össze, más pirosakkal. A középső gyöngy erősen behatárolt, mert elég kicsi a színválasztéka. Zöld, narancs, kétféle kék, lila és slussz. De lilát már tettem a Bella medálba.
Nem voltam toppon, és a kezdeti fiaskó sem dobott fel. Így az első darabot elrontottam. Nem olvastam el a mintát. Nem volt rossz, lehetett volna farigcsálni, de inkább elkezdtem újra. Így persze egy fél fülbevalóval se végeztem a 6 órás tanfolyam alatt. Nem akartam félretenni, így itthon befejeztem, és megcsináltam a párját is másnap. 

Soutache Sybill earrings

Picit módosítottam rajta, a tetejére is piros gyöngyöt tettem, ha már a kis négyzet nem olyan ütős. Majd egymás mellé tettem a kettőt. Mi nem stimmel a képen? Persze, rossz színű teklát tettem bele. A pasik persze kezdték a lobbit, hogy úgysem látszik egyszerre a kettő, a kutya nem veszi észre J. Már amennyiben fiú a kutya, gondoltam. Elég, ha én tudom, így szétszedtem a már kész fülbevalót és kicseréltem benne a két renitenst.

Sujtás ékszer

A hátlapozást még erősen gyakorolnom kell, de egyszer sem jutok el a tanfolyamon odáig, hogy erre is sor kerüljön. Mi több, a következőn sem fogok, mert egy szép nagy medált választottam. De azt hiszem megkérem Editet, mutassa meg, ő hogyan csinálja, mert biztosan van valami trükkje a gyakorláson kívül.

Azt kell mondjam, minden kínlódás ellenére nagyon szeretem. Tulajdonképpen egész szép lett. 

2017. július 26., szerda

She sells, sea shell

Végre mutathatok is valamit. Na nem azért, mert olyan óriásit alkottam. Teljes 5 percet töltöttem ennek a láncnak a befejezésével.

Kagyló befoglalás sujtással

Még Sheldi halála előtt kezdtem el, sőt, tulajdonképpen be is fejeztem, csak akkor még nem tudtam. Egyelőre ez az időszámításom. Sheldi előtt és Sheldi után. :-(

Sujtás medál

Múltkoriban említettem, hogy bármi, ami a kezembe akad, magával hozza, hogy gyöngybe akarom önteni. Ő az az ominózus kagyló, amit valami kacatolásnál találtam a garázsban, feltehetőleg nyaralásról jött haza évekkel ezelőtt. Ha belegondolok, hogy mennyit kidobtam...áááá, a kimarizott kincsek. 
Áztatás, sikálás után, jött a befoglalás. 
Ma jutott eszembe, hogy a végére kellene járni, és a szombati tanfolyamon sikerült vennem olyan medálakasztót, ami pont passzolna hozzá. 

Sujtás nyaklánc

Valamiért ez a babarózsaszín-szürke kombó egyértelmű volt, pedig maga a kagyló, inkább narancsos, terrakottás. 
De ha már hímzés, mi lenne, ha sujtást is kapna?
Nem ez életem fő műve, ezt leszögezhetjük. 

Soutache shell pendant

Ezer sebből vérzik, így senkinek sem adom, de nekem pont jó lesz a kis nyomiságaival együtt.
Ugyanis, többféle zsinór létezik. Az amerikai viszonylag jó tartású, szépen lehet dolgozni vele, cserébe nincs fénye.

Bead embroidery pendant

Ez nem is tudom milyen nemzetiségű, leginkább plötyli, úgy ástam elő a polc alól, valamelyik boltban. Semmi tartása nincs, csúszik, mint a rossznyavalya, ellenben szép fényes és gyönyörűek a színei. 

Soutache necklace

Közel sem olyan lett, mint szerettem volna, de megalkudtam a szín miatt. Ezért itt-ott girbe-gurba a zsinór, bármennyire is igyekeztem betartani az alapszabályokat. 
Tegnap beledobtam az egész brigádot (mármint a zsinórokat) egy kis textilkeményítőbe, de a rózsaszínt ez sem hatotta meg, még tesztelnem kell, hogy segít-e bármit is ez a megoldás, vagy kuka pozitív lesz az egész kupac. Esetleg töményebb oldattal még lehet próbálkozni.
Az sem segített sokat, hogy nem hengerre volt tekerve, hanem kartonlapra, aminek a szélein megtört a zsinór és ezen az áztatás, kifeszítés sem javított, egyszerűen ki kellett vágnom belőle azokat a részeket.

Soutache shell pendant

Kagyló és swarovski teklát használtam még. A fittyfiritty az alján nem zöld, nem kék, nem lila, ahogy a képeken látszik, hanem sima, átlátszó kristály csepp, AB bevonattal.

A hosszát sem sikerült eldöntenem, így előkaptam egy ezüst színű láncot, tettem rá egy csinos kis T kapcsot, és fellógattam rá a medált. 

Sujtás medál hosszú láncon

Ha mégis röviden szeretném hordani, csak lecserélem a láncot rövid, rozsdamentes láncra, vagy bőrre, vagy merev láncalapra, vagy akármire. Cserébe lett egy jolly joker hosszú láncom is, amire bármit aggathatok.